Varsó még nem teljesítette a koronavírus-járvány utáni helyreállításra szánt európai uniós források kifizetéséhez fűződő feltételeket - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke a Dziennik Gazeta Prawna lengyel gazdasági napilap honlapján kedden megjelent interjúban.
Az Európai Bizottság egy hónapos haladékot adott a magyar kormánynak arra, hogy meggyőzően kezelje a jogállamisági problémákat, mert különben azt fogja javasolni a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, hogy a 2021-2027-es felzárkóztatási források jelentős részét függesszék fel amellett, hogy a helyreállítási programunk elfogadása is megakadna – árulta el egy magasrangú brüsszeli illetékes pénteken a Reutersnek.
A kormány várja a hivatalos javaslatot az Európai Bizottságtól (EB) a gázfelhasználás csökkentéséről, amelyet tegnap mutattak be Brüsszelben - mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtök reggel az amerikai Fox News-nak adott interjújában. Mindez azért érdekes, mert a Bizottság közzétette a gázfelhasználás önkorlátozásáról, vagy szükség esetén a kötelezővé tételéről szóló rendelettervezetet, ami itt érhető el.
A fokozódó téli gázválság veszélyére hivatkozva arra kérte ma az uniós tagállamokat az Európai Bizottság egy új tervben, hogy augusztustól márciusig önkéntes alapon 15%-kal mérsékeljék a gázfogyasztásukat az elmúlt 5 évi átlaghoz képest és ehhez találják ki az ösztönző intézkedéseket, mert ha ezt a mértéket nem sikerül elérniük, vagy az oroszok miatti gázhelyzet indokolja, akkor ez az ajánlás kötelező intézkedéssé válik – jelentette be Brüsszelben a testület felsővezetése. Nem véletlen, hogy a magyar kormány éppen augusztustól tervezi bevezetni a magyar rezsicsökkentési rendszer átalakítását úgy, hogy az átlagfogyasztás feletti részre a piaci árakat kelljen fizetni, hiszen a kimondott cél ezzel részben éppen az, hogy aki csak tud, spóroljon a gázfogyasztáson. Lényegében ezen és egyéb intézkedéseken keresztül az országtól egyébként is erősen elvárt gázfogyasztás csökkentést ki tudná pipálni a kormány.
Órákon belül megjelenik az Európai Bizottság hivatalos terve a várható téli gázellátási problémák kezelésére. A Bloomberg értesülése szerint első körben önkéntes alapon 15%-os gázkereslet-csökkentésre kéri a tagországokat a testület a következő nyolc hónapos időszakban, de ha az nem lenne elég a téli helyzet kezelésére, akkor a Politico további információi szerint ez kötelező fogyasztáscsökkentésbe is átmehet.
Miután hétfőn reggel a Portfolio exkluzív információkat közölt arról, hogy milyen új vállalásai vannak a kormánynak az EU-pénzes tárgyalások során, az RTL Híradó megkérdezte az Európai Bizottság szóvivőjét, aki úgy reagált, hogy számos területen sikerült előrelépni, de számos területen nyitva maradtak még kérdések.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének hétfői adása. A mai műsor első felében arról volt szó, hogy ezekben a napokban dőlhet el a magyar EU-s pénzek sorsa, a kormány ráadásul új, eddig nem, vagy csak a sorok között jelzett felajánlásokat is tett a Bizottságnak, hogy ezekkel is elősegítse a megállapodást. A témával kapcsolatban Weinhardt Attila, a Portfolio Makro rovatának elemzője volt a Checklist vendége. Az adás második részében Zsoldos Ákost, lapunk Globál rovatának elemzőjét kérdeztük a nemrég becsődölt Oroszországról. Bár elemzők hangsúlyozzák, hogy ezt a csődöt nem a pénzhiány, hanem az idézte elő, hogy az oroszok a szankciók miatt technikailag nem tudják átutalni az adósságszolgálatot, arról kevesebb szó esik, hogy az orosz államháztartás egyre rosszabb állapotban van.
A Reuters információi szerint az Európai Bizottság jóváhagyta a Mol Lotos Paliwara irányuló felvásárlását. A tranzakció a Lotosnak a PKN Orlen üzemanyagkonszern által tervezett felvásárlását követő korrekciós intézkedések egy része. A Lotos Paliwa a Lotos üzemanyag-csoport tulajdonában lévő benzinkutak 80 százalékát üzemelteti, ezek kerülhetnek a Molhoz a Bizottság döntése alapján.
A Portfolio információi szerint ezekben a napokban kerül sor egy magasszintű egyeztetésre az Európai Bizottság és a magyar kormány között a helyreállítási alappal és a jogállamisági eljárással kapcsolatos ügyekben és ez az egyeztetés kulcsfontosságú abban is, hogy milyen menetrend szerint mikor várható a két fél közötti megállapodás, majd a brüsszeli átutalások megindulása. Cikkünk elkészítéséhez összesen hat budapesti és brüsszeli forrással beszéltünk és közülük ketten is azt mondták: a tárgyalástól függően nem zárható ki, hogy még a brüsszeli nyáriszünet előtt elfogadja a Bizottság a 2021-2027-es EU-pénzek alapdokumentumát, az ún. Partnerségi Megállapodást, de pénzek csak akkor érkeznek majd, miután az egyes fejlesztési programokat is külön-külön elfogadta a testület. A helyreállítási alapból pedig még akkor is csak leghamarabb jövő tavasztól jöhet átutalás, ha idén őszre tényleg megszületik az írásos megállapodás. Azért, hogy ez mindenképpen megszülessen, a kormány a háttérben számos fontos felajánlást tett Brüsszel felé, köztük azt az ötöt, amit eddig nyilvánosan bejelentett, de van néhány ezeken felüli komoly felajánlás is, amelyeket exkluzív információink alapján külön is bemutatunk. A tárgyalási dinamika tehát úgy néz ki, hogy a kormány határozottan akarja a megállapodást a Bizottsággal, amely szintén konstruktívan áll ehhez, de közben a saját párhuzamos belső folyamatait is rendbe akarja tenni és mindezek mellett fél szemmel az Európai Parlamentre is figyelnie kell.
Hatályba lépett pénteken a lengyel elnök által előterjesztett, június elején a varsói parlamentben elfogadott törvény, melynek értelmében megszűnt az európai uniós szervek által kifogásolt lengyel bírósági fegyelmi kamara.
Több kötelezettségszegési eljárás elindításáról döntött Magyarországgal szemben az Európai Bizottság, az egyéb ügyek között azonban ott van az ivóvízminőség problémája is, amelyben egyelőre nem tettünk túl nagy előrelépést a bizottság szerint. Olyannyira nem, hogy ultimátumot kaptunk.
Több kötelezettségszegési eljárás elindításáról döntött Magyarországgal szemben az Európai Bizottság. Ezek között szerepel az üzemanyagok piacán alkalmazott kettős ár is.
Határozott hangvételű, fontos üzeneteket tartalmazó nyilatkozatot adott Kadri Simson uniós energiaügyi biztos a magyar kormány szerdán tett, energiapiacot érintő bejelentéseiről. Megítélése szerint a határokon átívelő földgázszállításokat érintő egyedi korlátozások indokolatlanok és csak súlyosbítják a válságot. Arra is kitér, hogy a gazdasági ok nem minősül a korlátozás mögötti jogszerű indoknak.
Miután szerdán elrendelte az energia veszélyhelyzeti kategóriát a kormány, csütörtökön kiadott egy dorgáló jellegű közleményt az Európai Bizottság, hogy a jogszabályok alapján illett volna őt is előzetesen tájékoztatni erről, illetve egy ilyen kategória elrendelésének előzetesen komoly előfeltételei vannak. Ráadásul nem lehet csak úgy kiviteli korlátozásokat elrendelni, mert azok sértik a közös belső piac működését.
Az eddig vártnál is erősebben lassulhat a magyar gazdaság 2023-ban, már csak 2,1% lehet a GDP-növekedés – olvasható az Európai Bizottság csütörtökön megjelent friss előrejelzésében. Ezzel párhuzamosan az idei növekedés viszont jobb lehet a korábban vártnál. Az infláció pedig tartósan velünk maradhat, ha nem is további emelkedés, de nagyon lassú csökkenés formájában.
Két pozitívum mellett számtalan negatívumot állapított meg az Európai Bizottság Magyarországgal foglalkozó jogállamisági jelentése, mondván, az igazságszolgáltatás és a sajtó befolyásolása és a demokrácia működési zavarai jellemzik a magyar jogállamiságot - írja a hvg.hu.
Folyamatos és konstruktív tárgyalásokat folytatunk a magyarországi hatóságokkal, a nyitott kérdések jól ismertek, és amint ezeket megoldottuk, véglegesíthetjük az értékelést – jelezte kedden a tagállami pénzügyminiszterek tanácsa ülése után Valdis Dombrovskis gazdasági ügyekért felelős bizottsági alelnök a Népszava tudósítása szerint arra a kérdésre, hogy a magyar helyreállítási terv valóban bizottsági jóváhagyás előtt áll-e. Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanis tegnapi nyilatkozatában azt érzékeltette, hogy a tárgyalások remélhetőleg az utolsó fázisban járnak és őszre megszülethet ezen a területen az alku.
Az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök kivizsgálására az Európai Unió a már működő bíróságokat kívánja igénybe venni, Oroszország Ukrajna elleni inváziójával foglalkozó különbíróság felállítása a többi nagyhatalom belegyezése nélkül nem valósítható meg - jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa kedden Prágában az EU-tagországok igazságügyi miniszterei informális találkozóját követő sajtótájékoztatón.
Pozitívan értékelték egyes európai tisztségviselők a magyar kormány által a napokban bejelentett engedményeket az EU-pénzes megállapodás érdekében, „de a két fél közötti kérdések összetettsége miatt még sok munka vár ránk, mielőtt áttörés várható” – írja vasárnap esti összefoglalójában a Financial Times. A Portfolio-nak hasonló saját információi vannak a témában.
Miután bejelentette Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy négy területen konkrét engedményeket tett az Európai Bizottság felé a kormány a megegyezés érdekében, majd Orbán Viktor kormányfő közölte, hogy az összes technikai akadály elhárult a megegyezés útjából, megkereste a Portfolio az Európai Bizottság illetékes szóvivőit. Számos kérdést feltettünk nekik, amelyekre általánosságban küldtek gyors válaszokat.
Kiadták a figyelmeztetéseket, itt a térkép.
Hamarosan kifuthat a 60 milliárd forintos keret.
Megismétlődik a februári helyzet.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
